Két túrával adós vagyok még, de ezt most gyorsan, slendrián módon letudom. Így is önismétlő leszek.
Kezdjük azzal, hogy minden tiszteletem az Ösvénytaposó Baráti Társaságé, és reményeim szerint nem utoljára jártam be ezt a túrát. Tavaly a teljes távot lenyomtam, de idén szubjektív okok miatt most csak a közepes távot választottam: tervek szerint két 40+-os túra között vagyok, valamint kisebb (nem mozgásszervi) egészségi probléma gyötör, valamint bevallom, a csobánkai Szentkút harmadik héten való érintése már eléggé erős unalmat váltott volna belőlem ki. Emellett ott a vi coactus faktor, most már megvan az Túrafüggő ezüst: most már társaságért (sajnos, a leglelkesebb és mostanában legközelibb túratársak egyike kiesni látszik egy időre, jobbulást kívánok neki innen is), a szépségért, az önmagában vett, egy túrára értelmezett kihívásért, meg persze az edzésben maradásért megyek túrázni.
A Kevélyek hegycsoportja mindenképpen az egyik kedvenc helyem a Pilisben, talán pont ezért kicsit hiányérzet maradt bennem tavaly és idén is. A Kevélyeket talán legjobban a Geogón elérhető Pozsonyi Csata emléktúra, valamint a Pilisi Vándorlás 3. szakaszának második fele mutatja be legjobban. A Stabil SE-es Kevély túrát nem tudom, útvonal pontjainak felsorolása alapján félmegoldás az is, de remélem egyszer eljutok arra is, és pontosabbat írhatok. Van a környéken látnivaló, ami kiesik ezekből, szóval úgy is felfoghatjuk, hogy a Kevély 30 (és a 20-as táv is) egy pár közeli, kihagyott látnivalót mutat be (bár egy-kettő ebből is kimarad, ha nagyon mániákus leszek, majd csinálok rá egy Geogós instantot). Avagy egyszerű edzés-túrának is felfoghatjuk, annak is kiváló. De nem eléggé Kevély, arra szerintem arra az előzőek jobbak.
Most akkor brutálisan őszinte leszek: a sülysápi Városnapi Teljesítménytúrák 33-as távján, vagy a Mezőföld éjszakain látszott, hogy helyiek szervezték, itt úgy látszik, hogy nem helyiek a tervezők. Pedig van benne egy jelentős szakaszon jelzetlen út is, ami alapos helyismeretre utal.
Szóval „Kevély” címke alatt megnézhetjük a Köves-bércet (legalább negyvenszer láttam már, így is nagyon szeretem), részben a kék sávon, a kék+-on és részben jelzetlen úton, szóval nem csak átsétálunk rajta. A Jenői-tornyot: szép sziklaalakzat, meg is kell nézni élőben, mert körbenőtték a fák, és emiatt nincs jó fényképarca. Megmászhatjuk a régebben csak a Mária Zarándokút (Via Mariæ) kék jelzése által érintett által érintett, de jó ideje zöld sáv jelzésen is elérhető szép és hangulatos (de kellő kihívást jelentő, cseppet sem könnyű) kaptatót. Megnézhetjük a Szódás-barlangot, a Mackó-barlangot és a Zöld-barlangot. A sajnos pusztuló fenyves a rehabilitált bányaterületen csak gyönyörű volt, de azért most sem érdektelen. Aztán a végére ott az „Egri vár” filmforgatási kellék és a Teve-szikla (ennek különösen örültem, a múltkor éjszaka letévedtünk a kékről és egy nem jelzett úton tévedtünk vissza, emiatt pont kihagytuk a Teve-szikla éjszakai látványát a másik irányból). Hívő lelkek – vagy akik még először járnak itt – még kitérhetnek a kálváriához is. A harmincason ott van a Szentkút is, amit augusztus 30-án, és szeptember 5-éről 6-ára virradó éjszaka során is láttam, és nem vágytam rá.
Szóval ha megfelelő lesz a beosztásom és erőnlétem lesz az Ösvénytaposó Kupához (vagy megfelelő beosztásom valamelyik éremhez) kénytelen leszek újra bejárni a túrát, rendes távon. Ha a Cartographia Kupa állandó túrákkal áll fel (most ehhez is elszámolható volt, de a kiírás ezen része nem egyértelmű), és megfelelő lesz hozzá a beosztásom, akkor is kénytelen leszek újrajárni. Társaság miatt talán a rövid távot is megnézem, ha egyik ok sem áll fent. Ha szabadnapom lesz, és nem lesz jobb túra, akkor úgyszintén, itt leszek 2021-ben is.
