Az „egyéni túra” továbbra is egy jogi kiskapu, ami alapvetően teljesítménytúrát takar. A TTT és a túrafüggő is így ismeri el. Távol is akartam magam tartani ezektől, de…
…a lehetőség, hogy végre a két – előzetes elképzelések szerint esetleg három – gyereket közös túrára hozzuk össze, túl csábító volt.
…még mindig nem sikerült lélekben elszakadni a teljesítménytúrázástól, tehát egy újabb – szám szerint harmadik – búcsúztatása az idei teljesítménytúra-szezonnak még talán belefért.
Amúgy a túra semmi különös: a Tabáni Spartacus SKE pincehelyiségéből egy kis kör, a Lazar Markovics Zamenhof szobor [a magyar wikipedia így dobja ki a nevet, van egy párféle írásmódja], Mesemúzeum (mégiscsak gyerektúra), a Gellért-hegy oldala (filozófusok kertje), fel a „hegyre” (útba eső, szépen megcsinált játszótér, elvégre gyerektúra), Citadella, Szabadság-szobor, le a „hegyről” (majdnem mint az Álomparton), vissza a Zamenhof szoborhoz, vissza a rajt/célba.
Az első cél úgy tűnik, sikeres volt.
A második majd kiderül. Egyelőre sikeresen lebeszéltem magam az aktuálisakról, de a következők között azért akad néhány nagyon-nagyon csábító.